A holland ügynökség, amelyet a világ egyik legtekintélyesebb intézményének tartanak az emissziós adatok gyűjtése, feldolgozása tekintetében, jelentésében emlékeztetett arra, hogy 2013-ben globálisan 1,5 százalékkal, előző évben 0,8 százalékkal nőtt a szén-dioxid-kibocsátás, az előző évtizedben pedig évi átlag 4 százalékkal. A 2014. évi lassulás annak ellenére következett be, hogy a világgazdaság 3 százalékkal nőtt.
A szakértők a kibocsátás lelassulását a kínai szénfelhasználás csekély növekedésével magyarázták, ami az ázsiai országban az emisszió csupán 0,9 százalékos növekedését idézte elő. Az Egyesült Államokban ugyanekkora mértékben nőtt tavaly a szén-dioxid-kibocsátás, miközben Indiában jelentősen - 7,8 százalékkal - megugrott, a dél-ázsiai ország járult hozzá a legnagyobb mértékben az emisszió globális növekedéséhez. Az Európai Unióban ugyanakkor páratlan mértékben - 5,4 százalékkal - csökkent a kibocsátás.
A világ négy legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójára esett tavaly a globális emisszió 61 százaléka.
Úgy tűnik, a világ az emisszió lassúbb növekedésének új szakaszába lépett. "Valószínű, hogy a 2003 és 2011 között tapasztalt nagyon magas globális emissziós növekedési rátával nem fogunk találkozni a következő években" - írták a jelentésben.
A környezetvédelmi ügynökség adatai magyarázatot adhatnak az egyes országok és országcsoportok tárgyalási álláspontjára a hétfőn kezdődő párizsi klímacsúcson. Miközben az EU, az Egyesült Államok és Kína határozottan támogat egy merész klímavédelmi megállapodást, Indiát - a G-20 országok közelmúltban Törökországban tartott csúcstalálkozóján - azzal vádolták meg, hogy visszafogja az előrehaladást a párizsi megállapodás felé - olvasható a The Guardian brit napilapban.